A MoonBots 2.0 Challenge elnevezésű verseny a 9-17 éves fiatalokat próbálja rávenni arra, hogy elgondolkodjanak a holdkutatás kihívásain.

A Hold, a robotika és a csapatépítés izgalmaival ismerteti meg a diákokat és a családjukat az X PRIZE Foundation és a LEGO legújabb kezdeményezése. Idén második alkalommal hívják versenyre a fiatalokat, hogy olyan robotokat tervezzenek, programozzanak és építsenek meg, amelyek a harmincmillió dolláros Google Lunar X PRIZE elnyeréséhez szükséges holdmissziót képesek szimulálni. A cél érdekében az X PRIZE Foundation és a LEGO Group összefogott a WIRED magazinnal, valamint a FIRST robotikával.

A MoonBots 2.0 Challenge elnevezésű versenyben a diákoknak videókat kell készíteniük, programozói készségeket kell elsajátítaniuk és a technológia legújabb vívmányaival kell megismerkedniük. Fontos, hogy ezt a generációt is inspirálja a Google Lunar X PRIZE, és hogy a gyerekek is megértsék: a Hold kutatása ma is fontos és izgalmas – mondta Chanda Gonzales, a Google Lunar X PRIZE oktatási menedzsere.

A csapatoktól azt kérik: olyan szórakoztató tudományos videoklipeket készítsenek, amelyek az űrkutatásról szólnak. A Google Lunar X PRIZE csapataihoz hasonlóan be kell mutatniuk, hogy mivel érdemelné ki a robotuk a holdutazáshoz szükséges támogatást. A MoonBots 2.0 Challenge tökéletesen alkalmas arra, hogy a 9-17 éves fiatalokat rávegye arra, hogy elgondolkodjanak a holdkutatás kihívásain – vallja Steven Canvin, a LEGO Group munkatársa.

A verseny első szakasza, valamint az ingyenes regisztráció május 9-től június 13-ig tart. A verseny második szakasza június 27-én kezdődik és augusztus 15-ig tart. További információkat találnak a versenyről és a http://www.moonbots.org honlapon.

Repíts a Holdra, énekelte Frank Sinatra, a Space Adventures pedig 150 millió dollárért meg is valósítja. A cég, mely a kétezres években több fizető vendéget is eljuttatott a Nemzetközi Űrállomásra, most két jegyet kínál egy nyolc napos utazásra, melynek során egy Szojuz űrhajóval körberepülhetnék kísérőnket a szerencsések.

A Szojuz persze önmagában nem képes alacsony Föld körül pályánál távolabbra jutni, ehhez szükség lesz egy plusz rakétahajtóműre. A Space Adventures ezért két starttal számol: az egyik felviszi az űrhajót a két utassal és feltételezhetően harmadikként egy profi űrhajóssal. A másik rakéta egy rakétafokozatot, a számos orosz rakéta harmadik fokozataként használt Blok-DM-et juttatna fel, valamint a plusz kényelem érdekében egy extra lakóegységet. A két fél aztán Föld körüli pályán összekapcsolódna, és útnak indulna a Holdhoz. A startra valamikor 2015 táján kerülhetne sor.

Hatvanéves fennállását ünnepli a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (International Astronautical Federation – IAF). A szervezet évfordulós díját az Amerikai Repüléstechnikai és Űrhajózási Intézet (American Institute for Aeronautics and Astronautics – AIAA) jelölése alapján a Globális Helymeghatározó Rendszernek (GPS) ítélték oda. A GPS azzal érdemelte ki az elismerést, hogy a mindennapokban bizonyítja: az űrkutatás, illetve az űrtudományok alkalmazása hasznára válik az emberiségnek.

A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondája megnyitja a lehetőséget a kutatók előtt, hogy minden eddiginél részletesebb és teljesebb térképet készítsenek a Hold komplex, erősen kráteres felszínéről. A szonda által gyűjtött adatokból összeállított térképek alapvetőek lesznek a jövőbeli tudományos küldetésekhez.

2011 Január 4-én a reggeli órákban a Hold majdnem teljesen eltakarja majd a Napot. A ritka esemény látható lesz Európa nagy részén, így Magyarországon is, illetve Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. A jelenség során a Hold csillagunk közel 80%-át elfedi, amely az alábbi animációnkban több nézőpontból is megfigyelhető.

Amint a Hold kering bolygónk körül, időről időre a Nap és a Föld közé kerül. Amikor ez történik, a Hold árnyékot vet a Földre, amit mi napfogyatkozásként figyelhetünk meg. Mivel a Hold átmérője közel 400-szor kisebb a Napnál, viszont véletlenül éppen szinte 400-szor közelebb is van, ezért a két égitest hasonló méretűnek tűnik az égen. A Föld ezért egy kivételesen ritka bolygó, hiszen jelenlegi ismereteink szerint az egyetlen, ahol teljes napfogyatkozás alakulhat ki, azaz a Hold tökéletesen eltakarja a napkorongot, de nem a koronát. Ez a ritka esemény Európában utoljára 1999-ben történt meg, azonban most kedden is egy szinte tökéletes napfogyatkozásnak lehetünk szemtanúi. Magyarország fölött ez nagyjából 77-78%-os takarást fog eredményezni, amely a reggeli órákban lesz megfigyelhető, 9:37-kor teljesedve ki a főváros felett.