A Puli csapata bravúrra készül a Google 30 millió dolláros holdversenyében. Szeretnénk tudni a véleményét:
Ön örülne annak, ha egy magyar űrszonda is eljutna a Holdra?
i: igen, Magyarország ezzel híres lehet! n: nem, az erőforrásokat inkább másra kellene fordítani.
Válaszának megfelelően kérjük küldje el sms-ben a "puli i" vagy “puli n”szót (kérjük figyeljen, a szóköz nélkül érvénytelen az sms) a 06-90-612-404-es telefonszámra (200 Ft bruttó).
Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy Ön szerint
Mi történik, ha a Holdon elejtünk egy tárgyat?
a: leesik, mert a Holdon is van gravitáció b: lebegni fog, mert a Holdon nincs gravitáció
Véleményének megfelelően kérjük küldje el sms-ben a "puli a" vagy “puli b” szót (kérjük itt is figyeljen a szóközre!) a 06-90-612-404-es telefonszámra (200 Ft bruttó).
A 2010. december 31-ig helyes választ esms-ben beküldők között három ajándékcsomagot sorsolunk ki, amely egy novemberi Galaktikát, egy Csillaggyermek pólót és két belépőt a Kecskeméti Planetáriumba tartalmaz!
Szavazásával egyúttal a Puli csapat munkáját is támogatja!
Az emelt szintü sms szolgáltatást a 06-90-612-404-es telefonszámra a netfizetes.hu biztosítja, amelynek ügyfélszogálatát a 06 70 297 2357 telefonszámon lehet elérni, hétköznap 9-23 óra között.
Telefonszámát kizárólag nyeremény értesítés esetében használjuk, az akció lezárása után nem tároljuk, és nem bocsájtjuk harmadik fél rendelkezésére.
2010 novemberében indul első útjára az amerikai SpaceX cég Dragon teherűrhajója. A világ első magánűrhajóját a cég által fejlesztett Falcon 9 hordozórakéta fogja pályára állítani, ez lesz a szintén vadonatúj rakéta második repülése. A repülés fontos mérföldköve lesz a magánűrhajózásnak: a Falcon 9 és a Dragon némi továbbfejlesztés után személyzetet is szállíthat a Nemzetközi Űrállomásra.
A NASA Constellation-programjának felfüggesztése után bizonytalanná vált az Ares I hordozórakéta és az Orion űrhajó fejlesztése, így az Egyesült Államok az űrállomás fenntartásához más nemzetek segítségét (elsősorban az orosz Szojuz űrhajókat) kell, hogy igénybe vegye. Ebben a helyzetben felértékelődött a magáncégek szerepe az űrkutatásban, így készülhetett el az amerikai SpaceX vállalat által már korábban tervezett egyszerű és olcsó, többször felhasználható hordozórakéta és a vele együtt fejlesztett teherűrhajó. A teljes rendszert eleve úgy tervezték, hogy később alkalmas legyen személyszállításra is (például a rakéta repülése közben nem lép fel elviselhetetlen túlterhelés, a repülés teljes ideje alatt lehetséges a mentés, az űrhajó alkalmas a földre visszatérésre). A NASA a bizalmat megelőlegezve már megrendelt 12 teherrepülést összesen 3,1 milliárd dollárért, ennek része lesz ez a demonstrációs repülés is, melyet még két ilyen követ majd.
A Dragon űrhajó meglehetősen egyszerű és hagyományos kialakítású. A kúp alakú nyomásálló kabin többször felhasználható, az összes fontos berendezést ebben helyezték el. Elején az amerikai modulokkal kompatibilis Common Berthing Mechanism dokkolóberendezést helyezték el, amely a szó hagyományos értelmében vett dokkolásra nem alkalmas, az önálló manőverezésre csak korlátozottan képes űrhajót az űrállomás valamelyik robotkarjával elfogják, majd gyakorlatilag hozzászerelik az űrállomáshoz. Ezt a mechanizmust már sikeresen kipróbálták a japán HTV teherűrhajón is. Az űrhajó képes a teljes rakománynak nemcsak a pályára állítására, hanem a pályáról a földre visszajuttatására is. A leszállást a hagyományos módszerrel, a sűrű légkörbe lépve hővédő pajzsos, később ejtőernyős fékezéssel hajtják végre, tengerre. A többször felhasználható űrhajó egyetlen egyszer használatos részegysége a napelemtáblákat tartalmazó, egyébként üres műszaki egység, melyet a légkörbe lépés előtt leválasztanak.
A Falcon 9 hordozórakéta mindkét fokozata a tervek szerint szintén többször használatos lesz, szintén ejtőernyővel térnek vissza az óceánra, bár az eddigi indítások (öt Falcon 1 és egy Falcon 9) után egyszer sem sikerült a rakéták első fokozatait épségben lehozni. A már Föld körüli pályára állt második fokozat visszahozása még ennél is komplikáltabb feladat, lényegében a pályán keringő űrhajóéhoz hasonló bonyolultságú, emiatt ez jelenleg még csak a tervezés fázisában van.
A Falon 9 hordozórakéta júniusi, első startjának sikere után az űrhajó első repülését, többszöri halasztás után, október 23-ára tervezék. Ezt különféle apróbb, a fejlesztés közben fellépett hibák miatt novemberre halasztották. A repülés egy fontos paraméterében el fog térni a későbbiektől: a Kennedy űrközpontból induló rakéta 34,5 fokos inklinációjú pályára áll majd, azaz, ellentétben az egyenlítővel 51,8 fokos szöget bezáró pályán induló űrrepülőgépekkel és a későbbi Dragon űrhajókkal, az indítás még nem látszik majd Magyarországról.
Mire lehet használni egy tartalék űrszondát, múzeumban való mutogatáson kívül? Valódi űrszondává alakítani! A Chang'e-1 igen sikeres küldetése után Kína ismét a Holdhoz tart, az űreszköz kissé módosított ikertestvérével, hogy kikövezze az utat az első leszállóegységnek.
Tegnap Greenwich-i idő szerint 11-kor útnak indult a Chang'e-2 űrszondát hordozó Long March 3C rakéta a kínai Xichang Satellite Launch Centerből. Az űrszonda körülbelül öt nap múlva éri el a Holdat, hogy nagyfelbontású képeket készítsen annak felszínéről egy jövőbeni felszíni misszióhoz. A Chang'e-2 egyben technikai kísérlet is lesz a Chang'e-3 rover számára, hogy tapasztalatokat szerezhessenek a Holdhoz vezető úton és körülötte végzett műveletekről.
Ahogy a Kína gazdasága, úgy űrprogramja is nagy ütemben növekszik. A cél a holdraszállás, először önműködő roverekkel és mintahozó küldetésekkel, de előbb-utóbb emberekkel is. De ennek eléréséhez pontos és részletes térképekre lesz szükség. A Chang'e-1, Kína első holdszondájának célja is ez volt: fényképes és domborzatmagassági felmérés készítése. Csakhogy az űrszonda kissé háttérbe szorult a Holdat ostromló többi űreszköz hadában: a rátermettebb japán Kaguya, az indiai elsőséget hirdető Chadrayaan-1 és persze a nagy visszatérő amerikaiak a Lunar Reconnaissance Orbiter és LCROSS küldetésekkel. Nem segített a helyzeten az első fotók félresikerült bemutatója sem, melyek addig ismeretlen krátereket mutattak. A sajtó egyből csalást kiáltott, de hamarosan kiderült, hogy a kínaiak egyszerűen gyakorlatlanságból eredő hibát vétettek. Végül a Chang'e-1 sikeresen feltérképezte az egész Holdat és fél évvel tovább is üzemelt a tervezettnél.
Hamarosan azt is bejelentették, hogy Kína egy gyakorlatilag azonos űrszondával tér vissza a Holdhoz. A Chang'e-2 egy teszt vagy tartalék példányból készült el és számos rendszere, mint a képalkotó spektrométer, a röntgen/gamma spektrométer, mikrohullámú detektorok és az űridőjárást figyelő műszerek, megegyezik az első űrszondáéval. Másokat továbbfejlesztettek vagy kicseréltek. Az űrszonda például hamarabb ér majd a Holdhoz az erősebb rakétának köszönhetően. A lézeres magasságmérő és a fő kamera is jobb felbontásra lesz képes, az utóbbi teljesítménye 120 helyett 10 m/pixel felbontóképességre javul. Ez még mindig elmarad majd az LRO-tól, de már a Kaguyával azonos teljesítményt képvisel. A Chang'e-2 alacsonyabb pályán is fog keringeni, 100 km magasan. Előbb-utóbb ezt a körpályát majd ellipszissé alakítják, alig 15 km-re(!) megközelítve a Hold felszínét. Arról is hallani, hogy az űrszonda egy apró leszálló, feltehetően becsapódó egységet is magával visz, de erről nincs hivatalos információ.
A kínai holdprogram második fázisában egy távirányítású rovert szeretnének majd a felszínre juttatni, mely akár 100 m-t is megtehet majd óránként. A Shanghai Aerospace System Engineering Institute berkeiben már 2002 óta fejlesztenek egy hatkerekű járművet, mely megjelenésében némileg emlékeztet a NASA MER marsjáróira. A Chang'e-3 rover indulását jelenleg 2013-ra tervezik, ezzel kijelölve potenciális határidőt a Google Lunar X-Prize csapatoknak, miután a verseny teljesítésének feltételét naptári dátum helyett az első kormányzatilag pénzelt rover Holdra érkezéséhez tervezik kötni a szervezők. A kínai misszió legnagyobb bizonytalansági tényezője azonban a hordozórakéta: a Chang'e-3 a tervek szerint az újonnan kifejlesztett, nagy teherbírású Long March 5 rakétával indulna, de annak első tesztrepülésére legkorábban 2014-ben kerülhet csak sor.
Egy fiatal, ambíciózus magyar csapat nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint hogy eleget tegyen a Google Lunar XPRIZE (GLXP) - egy 40 millió dollár összdíjazású nemzetközi verseny - kihívásának, amelynek célja eljuttatni egy önjáró szerkezetet a Holdra. A kihívás nagyon nagy, de technológiailag és műszakilag is megvalósítható. A Puli csapat 2010. júniusa óta gőzerővel dolgozik: összegyűjtötte a versenyre való nevezéshez szükséges 50 ezer dollárt, töretlenül dolgozik holdjárműveinek fejlesztésén, és oktatási programját is folyamatosan bővíti. A programban résztvevő kutatók, mérnökök és a többi szakember jelenleg mind önkéntesen végzi munkáját, sikerükhöz azonban költséges műszerekre, eszközökre, és számtalan egyéb dologra kell komoly összegeket fordítaniuk.
Jelenleg az Iteration 3 kódnevű projekten dolgozunk. Ennek keretében már egy űrképes - pontosabban Hold-képes - ún. "protoflight" rover készül el. Eddigi munkánk során lefektettük a Hold-küldetés szoftveres „idegrendszerének” alapjait, és Hunveyor programnak megfelelően földi környezetben használható „holdjáró Puli” prototípusokat alkottunk meg. Rendszereinket sikeresen teszteltük a marokkói sivatagban (2013 február) és a Mauna Kea vulkán lejtőin (2013 december)
A Csillagászok Határok Nélkül levele nemrég jutott el hozzánk, és mivel szerintünk ez egy figyelemreméltó esemény, a levél magyar fordítását megosztjuk olvasóinkkal.
Tegnap Greenwich-i idő szerint 11-kor útnak indult a 
