Egy évvel az első sikeres MoonBots misszió után új robotokkal és új kihívásokkal térünk vissza régi küldetések landolási helyeihez. Sokat tanultunk a tavalyi missziókból, de az idei év kicsit más. Még mindig vízjeget és hélium 3-at keresünk, de sokkal nehezebben hozzáférhető helyeken és sokkal kisebb mennyiségben találhatók meg. A felfedezésre váró új felszínen (bár kiterjedésében kisebb) sem olyan könnyű navigálni. Az első számú célpont a GIANT kráter: Canvin, és a kisebbik testvére, Chanda.

Tudjuk, hogy képesek vagytok rá. Sok sikert! Indulhat a MoonBots 2.0. A regisztráció meghosszabbított határideje június 26.

Holdkőzetet próbált meg eladni 1,7 millió dollárért egy nő az Egyesült Államokban. Az üzlet azonban meghiúsult, mert a nő ügyfele pont a NASA ügynöke volt. A holdkőzetek adásvétele törvénytelen.

A NASA ügynöke leplezett le egy holdkőzettel üzérkedő nőt az Egyesült Államokban. A nemzeti kincsnek számító holdkőzetet törvénytelen árusítani, a feketepiacon azonban dollármilliókat kérnek érte. A nő 1,7 millió dollárt (340 millió forintot) remélt az üzlettől, az egyik kaliforniai étteremben megejtett titkos találkozón azonban a vevője felfedte, hogy valójában a NASA ügynöke. A nőt őrizetbe vették, majd elengedték – adta hírül a CBS. Eljárás még nem indult ellene, mert előbb igazolni kell, hogy a kőzet valóban a Holdról származik.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a NASA ügynökeinek a közreműködésével sikerült visszaszerezni holdkőzeteket. Az űrhajósok csaknem négyszáz kilogrammnyi anyagot hoztak vissza magukkal a Holdról a Földre, de még ők sem tarthattak meg maguknak a mintákból. A holdi meteoritokon és a szovjet holdszondák által visszahozott mintákon kívül minden, a Földön fellelhető holdkőzet az Egyesült Államok tulajdonának számít

A NASA ikerműholdjai hamarosan útnak indulnak, hogy felmérjék a Hold gravitációs terét, és felderítsék annak belső szerkezetét.

A két GRAIL (Gravity Recovery and Interior Laboratory) űrszonda startja jelenleg szeptember 8-ra van kitűzve. Miután elhagyják a Földet, szép lassan, ún. alacsony energiájú pályán érik majd el a Holdat idén szilveszterkor. A fő tudományos berendezésük egy-egy speciális rádióadó: a két űreszköz nagyon stabil hullámhosszú mikrohullámú jelekkel illetve időjelzésekkel fogja mérni az egymás közti távolságokat. Így a Hold gravitációs mezejében fellépő apró változások miatti imbolygásaikat rögzítve feltérképezhetik az égitest tömegeloszlását. Emellett 5-5 apró kamerát, MoonKam-et is hordozni fog mindkét űrszonda, melyekkel középiskolások gyűjthetnek majd felvételeket a Holdról.

Sok mindent már ma is tudunk a holdi gravitációról: például a felénk forduló oldalon, a holdi mare területek (a sötét “tengerek”) közül több felett akár fél százalékkal erősebb a gravitációs erő, mint máshol. Ennek részben a medencéket kitöltő sűrűbb, nehezebb bazalt az oka, de még nem teljesen tisztázott ezen masconok (mass concentration, tömegkoncentráció) eredete. Hatásukat viszont mindenképp figyelembe kell venni a Hold körüli keringés vagy leszállás tervezése során. A várakozások szerint a GRAIL a felénk forduló oldalon a mostani adatokhoz képest legalább százszor, a túlsó oldalról pedig akár ezerszer pontosabb méréseket fog gyűjteni.

A másik fő célja a missziónak a Hold belső szerkezetének feltérképezése, a magtól a kéregig. Itt szintén számos nyitott kérdés felmerül: mekkora és milyen felépítésű a mag és a köpeny, miért vastagabb jeletősen a túlsó oldalon a kéreg, hogyan is keletkeztek a mare területek és a masconok pontosan. A GRAIL 90 nap alatt háromszor fogja végigmérni a teljes Holdat, majd 40-50 nap múlva az űrszondák becsapódnak majd a Hold felszínébe. De az igazi munka, az adatok értelmezése csak ezután kezdődik majd.

A NASA Galileo űrszondája új titkokat árult el az Ióról, a Jupiter meglehetősen nyugtalan holdjáról.

A Naprendszerben az Ión a legintenzívebb a vulkanikus tevékenység, ami a tudósok legfrissebb kutatása szerint a hold felszíne alatt megbújó magmaóceánnak köszönhető. Szerintük az Io felszíne olyan, mint egy frissen sült pizzáé. A Földnél negyvenszer kisebb égitest százszor több lávát termel évente, mint a bolygónk vulkánjai.

Az Io a Földön kívül az egyetlen égitest a Naprendszerben, amelyen magmás vulkánkitöréseket észlelnek. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az Io és a Föld is keresztülment – közvetlenül a kialakulása után – azon a fázison, amikor magmaóceán borította a felszínét. Az élet kialakulásához pedig szükség volt arra, hogy ez a magmaóceán megszilárduljon a bolygónkon. A kutatók megállapitják, hogy az Io modellként szolgálhat a fiatal Föld vulkanikus folyamatainak megismeréséhez.

A holdról adatokat gyűjtő Galileo szonda még 1989-ben indult, majd 1995 kezdte meg feladatát a Jupiter körül. A számos technikai malőr ellenére a műhold jelentősen bővítette ismereteinket naprendszerünk legnagyobb bolygójáról és kísérőiről. Bár a szonda küldetése 2003-ban befejeződött, az általa összegyűjtött adatok a mai napig új felfedezések alapjául szolgálnak.

Tizennégy hónappal ezelőtt szakadt meg az összeköttetés a Spirit marsjáróval. A NASA hét év után végleg lemondott róla.

A NASA a továbbiakban már csak a Spirit társára, az Opportunityre összpontosítja figyelmét. Ezzel véget ért a bolygóközi kutatás egyik legsikeresebb missziója.

A Spirit és az Opportunity marsautók 2004-ben landoltak a vörös bolygón. Eredetileg három hónapos lett volna a küldetésük. A Spirit végül hét évet szolgált, 2010 március 22-én, a marsi tél beköszöntekor veszítették el vele a kapcsolatot, és bár a szakemberek reménykedtek abban, hogy a tavasz új életre kelti a marsjárót, a földi irányításnak nem sikerült kapcsolatba lépni vele. A Spriritet a Gusev-kráter feltárása közben érte a fagyhalál.

A Spirit csaknem nyolc kilométert utazott – tizenkétszer többet, mint amennyi a küldetés célja volt. Az első robot volt, amely megmászott egy dombot egy másik bolygón. Több mint 124 ezer képet küldött vissza.