Az űr, a Hold és a magyarok - bevezető
|
Elsőként szeretnénk népszerűsíteni a tudományos gondolkodást és felhívni az emberek figyelmét, hogy az űr milyen meglepően fontos szerepet tölt be mindennapi életünkben. Mivel csapatunk főként magyar szakemberekből áll, az első prgoramunk a magyar közönségnek szól, és országunk eddigi szerepét igyekszik bemutatni az űrkutatásban. Egy cikksorozatot indítunk amely hazánk múltbéli és jelenlegi űrkutatási programjait mutatja be, különös tekintettel a Holddal kapcsolatos tevékenységekre. Magyarország meglepően gazdag űrtörténelemmel rendelkezik, amely nagyrészt sajnálatosan alulreprezentált a világhálón. Mint a hetedik náció az űrben, hazánk első kozmonautája már 1980-ban járt a világűrben, évtizedekkel megelőzve számos mai nagyhatalmat. Azonban a szovjet űrporgramon kívül számos más nagyszabású feladatban is részt vettünk. Például a hatvanas években neves magyar szakemberek is dolgoztak az amerikai Apollo programban, napjainkban pedig az Európai Űrügynökség terveinek megvalósításában vesznek részt honfitársaink. A Puli Space Technologies ezen cikksorozata igyekszik bemutatni ezeket az témákat, és még sok más hasonló eredményről is beszámol, ezért maradjon velünk és ismerje meg hogyan vetette meg ez a kis ország is a lábát az űrben, az Űr, a Hold és a magyarok cikkeivel. Ravasz Máté
A kategória cikkei: Váratlan látogató az Andromedánál Űrkutatás saját kézzel: a Hunveyor meghódítja a terepasztalt A Luna 16 és a magyarok: egy kis holdpor a KFKI-ban Bay Zoltán és a Hold-radar kísérlet Interjú Pavlics Ferenccel, az Apollo program holdautóinak főkonstruktőrével |
A Puli Space Technologies több, mint egy csapat ami a Holdra akar juttatni egy szondát. Űrrel kapcsolatos programok széles skáláját tervezzük elindítani, és alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy ebben minél többen részt vehessenek. Úgy hisszük, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha sok emberrel együtt vehetünk részt a Földön kívüli világ megismerésében. Egy iskolai projekttől a professzionális tudományos munkába való bekapcsolódásig minden hasonló tevékenység egy lépéssel közelebb visz minket az univerzum jobb megértéséhez. Emellett pedig lehetősége nyílik a nagyközönségnek is megismerkedni az emberiség végső kihívásával: az űrrel.
Váratlan látogató az Andromedánál
A két felvétel 1974. december 15. és 16. éjszakáján készült. A Csillagászati Kutatóintézetben ekkoriban több jelentős esemény is történt: akkortájt avatták fel az 1 m-es távcsövet, és mindössze pár hónappal korábban hunyt el Detre László, aki három évtizeden át igazgatta a csillagdát. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a csodás Andromeda-galaxis mellett feltűnő vékony csík nem kapott nagyobb figyelmet, Miklós is átsiklott felette, elkönyvelve talán meteorként vagy hasonló zavaró tényezőként. Úgy fél évvel később kért valaki képeket az Andromeda-galaxisról, és ezt a felvételpárt is elővette. Azért párt, mert a szupernova-kereső programban mindig készült egy második felvétel is, kontrollként, az adott területről. Amikor közelebbről megnézte őket, majd' leesett a székről – ott volt a nyom folytatása a második felvételen is, egy gyorsan mozgó, vagyis igen közeli kisbolygó kézjegye. Bővebben...
Módosítás: (2011. Június 10. Péntek, 19:47) |
|
|
Lovas Miklós három évtizeden át vadászott extragalaktikus szupernovákat a piszkéstetői Schmidt-távcsővel. A rengeteg fotólemezen, melyekre éjjelente a galaxisok képét rögzítette, más jelenségek is gyakran megjelentek. Bár egy részüket, az érdekesebb kisbolygókat, üstökösöket követték, publikálták, mindegyikre nem volt erőforrás. És volt, hogy egyszerűen átsiklott felettük a figyelem. Így történt azzal a felvételpárral is, melyeken egy apró égi látogató hagyott nyomot. Lovas Miklós a 
