Tudta-e, hogy nem csak a Földön kutathatunk magyar vonatkozású nevek után, hanem az égre tekintve is számos honfitársunk emlékét őrző objektum és felszínforma néz vissza ránk? Híres magyarok neve feltűnik a Merkúron, a Vénuszon és a Marson is, sőt a kisbolygók körében is van sok ismerős tudós vagy művész. Nem kell azonban ennyire messze utazni, hogy találkozzunk magyarokkal a világűrben, elég mindössze 382.500 kilométert megtenni, ugyanis már égi kísérőnkön, a Holdon is szembetalálkozhatunk például Eötvös Loránd vagy Kármán Tódor nevével.

Az évszázadok során magyar tudósok egész sora járult hozzá különböző mértékben az egyes tudományok fejlődéséhez, az olyan egyszerűnek tűnő tárgyak feltalálásától kezdve, mint a gyufa egészen a holdrakétáig. A Nobel-díjhoz és egyéb kitüntető címekhez hasonlóan jelentős elismerés lehet, ha égitestet, vagy valamilyen égitesten található felszínformát neveznek el az illetőről. Napjainkban ha kinyitunk egy holdtérképet tizenhat magyar vonatkozású névvel találkozhatunk.

Annak megítélése, hogy ez a tizenhat név sok vagy kevés relatív, azt mindenesetre érzékelteti, hogy a magyar tudósok mindig is a Világ tudományos élvonalába tartoztak. Érdekesség, hogy égi kísérőnkön 16 magyar nevet viselő krátert találunk, szinte ugyanannyit, mint ahány Nobel-díjasunk van (egy névvel a kráterek felé billen a mérleg), ezek mégsincsenek teljesen átfedésben egymással.

A Hold Föld felé tekintő oldalán ezek közül mindössze öt kráter található. Ennek magyarázata az, hogy az égitest másik oldalát, csak a múltszázad második felében, az első űrszondák segítségével kezdték feltérképezni. Mivel ekkor több ezer felszínformának kellett nevet találni, nagyobb eséllyel jöttek szóba magyar vonatkozású személyek is. Szintén ennek a két ütemben fejlődő nevezéktannak köszönhető, hogy a felénk forduló oldalon döntően régebbi korok tudósaival találkozunk, míg a túlsó oldalon már a jelenkor elismert nevei is feltűnnek.

 

Kármán	210km	mo.	Zsigmondy	70km	mo.	Fényi	40km	mo.
Petzval	150km	mo.	Hédervári	69km	Ffo.	Hell	31km	Ffo.
Szilárd	147km	mo.	Segner	67km	Ffo.	Izsák	30km	mo.
Neumann	107km	mo.	Zach	52km	Ffo.	Weinek	30km	Ffo.
Eötvös	105km	mo.	Bolyai	50km	mo.
Békésy	96km	mo.	Hevesy	49km	mo.

1. ábra, vastagon szedve a kráterek neve, majd átmérője látható, dőlt betűkkel helyzetük van feltüntetve, mo= másik oldal, Ffo= Föld-felé forduló oldal.

A nevezéktanról döntő szervezet, a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union - IAU) több névadó esetén is tévesen jelöli meg annak nemzetiségét. Rhaeticust helytelenül magyarnak tüntetik fel csupán azért, mert Kassán született.

Helyesen jelzi ugyanakkor az utána szűk két évszázaddal élt és alkotott Segner János, XVIII. századi természettudományos polihisztort. Létrehozta a német göttingeni egyetem obszervatóriumát, legtöbben pedig a turbina elődjének tekinthető Segner-kerék feltalálójaként ismerik. Emellett a természettudományok számos területén alkotott maradandót, különösképp a fizikában, a matematikában és a kémiában, kiérdemelve egy helyet a Holdon, mely emlékét őrzi. A krátert erősen lepusztult perem és feltöltött aljzat jellemzi.

Segner kortársa volt Hell Miksa, elismert csillagász. Hell számos magyarországi obszervatórium létrehozásában részt vett, úgyis mint a budai, egri, nagyszombati vagy a gyulafehérvári. Elismertségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a dán uralkodó felkérte, figyeljen meg és tanulmányozzon egy Vénusz-átvonulást. Érdekesség, hogy Sajnovics János, aki erre az útjára elkísérte ekkor fedezte fel a magyar és lapp nyelv közötti rokonságot. Hell munkásságát ismerve nem meglepő, hogy a Hold térképen is feltűnik a neve. A róla elnevezett kráter különleges szerkezetet mutat, meredek, magas falai felől koncentrikus körökbe rendeződő gyűrűk figyelhetők meg szinte a kráter közepéig.

1. kép: A Hell-kráter

Nem sokkal később Weinek László is megfigyelt egy Vénusz-átvonulást 1873-ban, akit viszont tévesen csehszlovákként tüntetnek fel. Budán született német származású szülők gyermekeként, de mindig is magyarnak tartotta magát. Kezdetben fotográfiával foglalkozott, a fényképész csoport vezetőjeként vett részt a jelenséget megfigyelő expedícióban is. Holdészleléssel a prágai egyetemen kezdett foglalkozni, ötvözte a fényképes és rajzos ábrázolás előnyeit. Holdatlaszt is megjelentetett ezzel a módszerrel készült precíz térképeiből, mely készítésekor még nem sejthette, hogy a jövőben az ő neve is fel fog tűnni a Hold topográfiájában. A Weinek-kráter igen sekély, és viszonylag szokványos, jellegtelen képet mutat.

De nem csak az Esthajnalcsillag átvonulásának észlelésében jeleskedtek a magyar tudósok. Zách János a XVIII-XIX század fordulóján élt csillagász és geodéta munkásságából kiemelendő egy Merkúr-átvonulás megfigyelése, illetve egy nemzetközi csapat megszervezése a Mars és Jupiter közötti feltételezett bolygó felfedezésére, amely - érthető módon - nem járt sikerrel. Nevéhez köthető az Allgemeine Geographische Ephemeriden című nemzetközi csillagászati folyóirat megalapítása, amely a témában elsőnek tekinthető Európában. A tudós nevét viselő kráter központi csúcsos, magas, meredek falú becsapódási forma, amelynek észak-nyugati peremén egy kisebb kráter is ül.

Zách János korában alkotott a nevezéktan elfogadása során tévesen osztrák nemzetiségűnek feltüntetett Petzval József, aki 1807-ben született a felvidéki Szepesbélán. Több tudományágban is jelentős volt munkássága, úgymint matematikában, mechanikában, ballisztikában, optikában és a hangtanban. A kifinomult akromatikus fényképészeti lencsék, a fényszóró, az ortoszkóp kifejlesztése tette híressé nevét, melyet az iránta való tisztelet jeleként a Holdon egy központi csúcsos, teraszos oldalfalú, leginkább barackformára emlékeztető kráter is visel.

Petzval ugyan matematikával is foglalkozott, a XIX. század legkiemelkedőbb magyar matematikusa mégis az erdélyi születésű Bolyai János, a XIX. századi matematika úttörője, a nemeuklideszi geometria megalkotója, elmélete megalapozta a század fizikai kutatásait is. Tudományos eredményeit kortársai sajnálatosan méltatlanul kezelték. A Bolyai-kráter kinézetre talán a legérdekesebb a tizenöt forma közül. Oldalfalai az erős lepusztulás hatására már egyáltalán nem látszódnak. Megmaradt aljzata kettős arculatot mutat, északi fele ugyanis bazaltos anyagú.

Bolyai valószínűleg hatással volt a munkáját jó 40 évvel később végző Eötvös Lorándra is, bár kapcsolatban már nem állhattak, hiszen az erdélyi tudós halálakor (1860-ban) Eötvös mindössze 12 éves volt. Fizikát tanított a ma nevét viselő Pázmány Péter Tudományegyetemen, a Kísérleti Fizika Intézet vezetője, majd az MTA elnöke volt 16 éven keresztül, de 1894-ben a Vallás és Közoktatási tárca élén még miniszteri tisztséget is betöltött. Megalkotta a folyadékok felületi feszültségével kapcsolatos Eötvös-törvényt, majd a gravitációs tér helyi anomáliáinak vizsgálatával kezdett foglalkozni. Ehhez készített különféle máig használatos eszközöket, mint például az Eötvös-ingát. Szintén a nevéhez kötődik az Eötvös-effektus, amely a Föld forgására adott újabb bizonyítékot. Eötvös nevét is megtalálhatjuk égi kísérőnkön, a róla elnevezett forma erősen lepusztult, bazaltos aljzatú kráter, amelynek már csak észak-nyugati kráterfala maradt épnek mondható állapotban.

Eötvös kortársa volt az első magyar Nobel-díjasok egyike: Zsigmondy Richárd. Annak ellenére, hogy magyar származású volt, mivel Bécsben élt osztráknak tartotta magát. Zsigmondy a harmadik magyar Nobel-díjas, a kolloidkémia meghatározó kutatója. A híres Zeiss gyárak munkatársaval dolgozott, később pedig „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért” kiérdemelte 1925-ben a Nobel-díjat is. Az űrkutatók ezért a Zsigmondy-kráter névadásával tisztelegnek előtte. Az említett felszínforma központi csúccsal rendelkezik, északi peremén fala meredeken szakad le. Eredeti szerkezetét későbbi becsapódások írták felül több helyen is.

Azonban hiába lehettünk rá büszkék, Trianon után öt évvel a huszadik századi háborúk és politikai változások vihara már rányomta a bélyegét úgy a mindennapokra, mint a tudományos életre. A következő tudós, Békésy György egy szomorú névsor első tagja, ugyanis vele jött el az az idő, amikor a magyar kutatók részben a politika, részben pedig kényszer hatására meggyengült hazánkat elhagyták és az Atlanti-óceán nyugati partján néztek biztosabb megélhetés után.

Zsigmondyhoz hasonlóan az ő munkásságát is Nobel-díjjal jutalmazták, 1961-ben. Annak ellenére, hogy egyetemi végzettsége alapján fizikus volt, az elismerést orvostudományi szekcióban nyerte el, méghozzá az emberi fül működésének kutatásában elért eredményeiért. Ez irányú munkáját még itthon végezte, később azonban a Harvardon és a Hawaii Egyetemen tanított.  A hatodik Nobel-díjasunk neve is felkerült az égre, mint Békésy-kráter. A kráter nyugati fala erősen lepusztult, míg a keleti pereme későbbi becsapódásos formák által felülírt formában látható.

Kármán Tódor, aki hasonlóképp fizikus volt más szakterületen érte el sikereit. Kármánt méltán érte az a megtiszteltetés, hogy 1963-ban elsőként vehesse át Kennedy elnöktől a National Medal in Science állami kitüntetést. Neve a nagy háború alatt még az első helikopter kifejlesztésével forrt össze, majd a nemzeti szocializmus terjedésének hatására Amerikába vándorolt. Továbbra is repüléstechnikával foglalkozott, megalapozta a szuperszonikus repülés úttörő elméletét és részt vett az első amerikai rakéták kifejlesztésében. Nevéhez fűződik a kaliforniai Pasadenaban található Sugárhajtás Laboratórium megalapítása, amely ma is a NASA egyik legfontosabb szervezeti egysége, ugyanis itt fejlesztik ki az új űrszondákat. Ezzel és sok más munkájával méltán írta be magát a legnagyobb magyar származású űrkutató szakemberek közé. A róla elnevezett (a tizenhat közül a legnagyobb, 210 kilométeres átmérőjű) kráter központi csúccsal rendelkezik, kialakulása után láva töltötte ki. Északi fala a Leibnitz-kráter keletkezése során erősen roncsolódott, illetve elpusztult. A Kármán-kráter a Puli csapatának egyik potenciális leszállóhelye, ezzel is tisztelgünk honfitársunk munkássága előtt.

2. kép: Egy Kármán által kifejlesztett helikopter

Kármánon kívül Izsák Imre nemzetközi hírű égi mechanikus is beírta magát az amerikai űrkutatás történelemkönyvébe. Leginkább műhold- és rakétapályák elemzésével foglalkozott. Ezzel kapcsolatos számításai alapján pontosította a Föld alakjára vonatkozó elméleteket és a földrajzi helymeghatározást, amelynek a számítógépre alkalmazott változatából lett végül a GPS. Több neves tengerentúli egyetemen is tanított, valamint a NASA osztályvezetői tisztségét is betöltötte. Nem véletlen tehát, hogy Izsák nevét is megtaláljuk a Holdon, egy központi csúccsal rendelkező, meredek, magas falú kráter viseli a nevét.

Kármán és Izsák kortársa, Neumann János a kor „trendjének” megfelelően 1930-as kiutazása után szintén a tengerentúlon vált elismert kutatóvá. A természettudományokon belül igazi polihisztor volt, de közgazdaságtannal is foglalkozott. Nevét a legtöbbször az első számítógépek megalkotásával párosítják, de az ehhez vezető út már kevésbé ismert. A kor neves fizikusaihoz hasonlóan részt vett az amerikai atomprogramban. A kísérleti robbantások eredményeinek tanulmányozása során rendkívül összetett számításokkal találta szembe magát, így felvetődött benne a gondolat: Igény lehet egy olyan szerkezet megalkotására, amely képes bonyolult számításokat gyorsan elvégezni. Emellett foglalkozott halmazelmélettel, logikai elméletekkel, kvantumelmélettel, közgazdaságtannal, de még tudománypolitikával is. Hiba, hogy az IAU nevezéktana amerikai nemzetiségűnek tünteti fel a Hold kráter névadójaként. A Neumann-kráter falai meredekek, teraszos szerkezettel rendelkeznek, belsejében központi csúcs és szokatlanul sok nagyobb frakciójú törmelék látható.

Az amerikai atomprogram Neumannon kívül számos magyar tudóst foglalkoztatott, köztük Szilárd Leót is. Az Egyesült Államokban kezdetektől részt vett a Manhattan-tervben, amelynek célja az első atombomba létrehozása volt. Elsősorban az anyag atomi szintű kutatásával foglalkozott, felfedezte és bizonyította a láncreakció elméletét. A kor legelismertebb fizikusaival dolgozott együtt, Fermivel megalkották az első atommáglyát, míg Einsteinnel a folyékony fém elektromágneses szivattyúzásának eljárását oldották meg. Mégis, azok után, hogy jelentős mértékben hozzájárult a nukleáris technológia fejlődéséhez, a hidegháború kezdetén az atomfegyverek ellen kampányolt. Szilárd Leó szintén részesült a megtiszteltetésben, hogy holdi felszínforma viselje nevét. A kráter a kialakulása után bekövetkező becsapódások hatására erősen lepusztult állapotban van.

 

3. kép: Szilárd és Einstein diszkussziója

Az imént felsorolt névadókkal szemben Hédervári Péter inkább ismeretterjesztő munkásságával, semmint szakmunkásságával érdemelte ki az elismerést. Hédervári szakmája szerint geológus volt. Főbb munkái között több Holddal foglalkozó írás is található: A Hold fizikája (1962), illetve A Hold és meghódítása (1970).  Egyértelmű volt tehát, hogy a térképen helye van Hédervári emlékének is, melyet egy a Hold déli pólusán található, központi csúccsal rendelkező becsapódásos forma őriz.

Ebből a hosszú listából is kitűnik, hogy számos olyan híres magyar tudós élt az évszázadok során, akikre méltán lehetünk büszkék. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy sok hasonló jelentőségű honfitársunkról nem neveztek el krátert. Elég csak a többi Nobel-díjasunkra, vagy Pavlics Ferencre gondolni, aki az Apollo küldetések során használt holdautót tervezte. Mindenkit jó érzés és büszkeség tölthet el, amikor feltekint égi kísérőnkre és tudja, hogy a magyarok a Holdon is ott vannak.

 

Látos Tamás