Felnőnek-e valaha, vagy akár át is vehetik vezetést a magáncégek a nagy, államilag finanszírozott űrprogramokkal szemben? A tengeri, vasúti és légi közlekedés története mutatja, hogy az új lehetőségek felderítése után a magánvállalkozások előbb-utóbb hatékonyabbá váltak az úttörő, államilag szponzorált megoldásoknál. De lehetséges-e ugyanezt kiterjeszteni az űrbe is, vagy pedig az űr és más égitestek felszíne mindig is túl idegen marad, és túlságosan nagy befektetést követelne kis méretű, és/vagy profitra vágyó cégeknek? És megugathatja-e a Holdat a Puli valamikor? A Common Sense Society a fenti kérdésekkel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre és kérdezz-felekre invitál minden kedves érdeklődőt az Ybl Palotába, június 27-én 19 órára. Az esemény angol nyelvű lesz. A meghívó teljes szövege alant olvasható.

Az első magyar műhold továbbra is jó formában van és gyönyörű fotókkal kényeztet minket. Lefényképezte a Föld féli féltekéjét, a Napot és a mi célpontunkat, a Holdat is. Talán nem ez a legszebb kép égi kísérőnkről, de ettől még az űrből készült, egy körömnél is kisebb kamerával, ami annyit nyom, mint két százforintos – és magyar.

Idén is meghirdették az X Prize Alapítvány és a LEGO által harmadik éve megrendezett versengést, ami ezúttal a tényleges GLXP küldetések egyik fontos kérdésére koncentrál: a Hold felszínén található történelmi leszállóhelyekre. A megmérettetés két részre tagolódik. Az első fázisban a 2-5 fős, 9 és 17 év közötti fiatalokból álló csapatoknak a fenti problémáról és egy holdfelszíni kihívás tervéről kell egy mókás és kreatív videót készíteniük.

A Planetary Resources cég most bemutatott tervei szerint aszteroidákból fog vizet és értékes fémeket bányászni, megnyitva az űrbéli nyersanyagok piacát. A nagyratörő tervet olyan milliárdosok támogatják, mint Larry Page, a Google alapítója, vagy Charles Simonyi, magyar származású űrturista, továbbá volt űrhajósok, NASA szakemberek és űripari guruk sora áll a kezdeményezés mögött. A vállalat a tervek szerint 24 hónapon belül megkezdi első szondáinak felbocsátását, majd nagyszámú, sorozatgyártott űreszköz segítségével lát neki földközeli objektumok bányászatának.

A Fobosz-Grunt űrszonda elvesztésével az orosz űrkutatás addig lappangó betegségei és hiányosságai hirtelen napfényre kerültek. Bár az első nyilatkozatok még arról szóltak, hogy a marsi küldetés kudarca nem fogja befolyásolni a holdprogramot, erre már akkor sem volt érdemes nagy pénzben fogadni. Bő fél évvel később pedig kezd körvonalazódni az áttervezett program: óvatosabb küldetésekkel és néhány évvel (ismét) eltolt időpontokkal.