A Planetary Resources cég most bemutatott tervei szerint aszteroidákból fog vizet és értékes fémeket bányászni, megnyitva az űrbéli nyersanyagok piacát. A nagyratörő tervet olyan milliárdosok támogatják, mint Larry Page, a Google alapítója, vagy Charles Simonyi, magyar származású űrturista, továbbá volt űrhajósok, NASA szakemberek és űripari guruk sora áll a kezdeményezés mögött. A vállalat a tervek szerint 24 hónapon belül megkezdi első szondáinak felbocsátását, majd nagyszámú, sorozatgyártott űreszköz segítségével lát neki földközeli objektumok bányászatának.

"Jó reggelt kívánok, Chris Lewicki vagyok, aszteroidabányász" - ezekkel a szavakkal indította előadását a Planetary Resources elnöke és főmérnöke, majd bemutatta miként fog cége aszteroidákból vizet és ritka fémeket bányászni. A Seattle-ben megtartott kedd reggeli sajtótájékoztatón elmondták miként termelhet akár több milliárd dollárt évente alacsony költségű űrszondák kifejlesztése és ezek ipari célú felhasználása.

Amint azt Peter H Diamandis, társalapító és igazgató kifejtette, az aszteroidabányászat csillagászati bevételeket eredményezhet, hiszen egyetlen 500 méter átmérőjű űrszikla több platinát tartalmazhat, mint amit a Földön valaha bányásztak. "Sok ritka földi nyersanyag szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a világűrben. Amint a hozzáférés ezekhez az anyagokhoz egyre növekszik, úgy számos termék ára a mikroelektronikától az energiaraktározásig egyre alacsonyabb lesz, a bőséges nyersanyagok pedig újfajta felhasználási módok kifejlesztéséhez is vezethetnek," nyilatkozta Diamandis.

A ritka fémeken kívül víz kinyerését is tervezik jeges kődarabokból. Ezek oázisokként működhetnek mélyűri missziók számára, üzemanyagot és ivóvizet szolgáltatva keringő depókból. Hozzáférés ezekhez a vízkészletekhez forradalmasíthatja az űrkutatást és drámaian csökkentheti az űrutazás költségét. "A víz talán a legértékesebb nyersanyag a világűrben. Hozzáférés egy vízben gazdag aszteroidához jelentősen megkönnyíti majd a naprendszer részletes megismerését. Az életfunkciók biztosítása mellett a víz szétválasztható oxigénre és hidrogénre, így levegőt és üzemanyagot is szolgáltathat." Mondta Eric Anderson, társalapító. Jelenleg egyetlen liter ivóvíz elszállítása a Nemzetközi Űrállomásra nagyjából húszezer dollárba kerül, az összeg azonban drasztikusan csökkenhet a projekt beindultával.

Lehetséges célpontok bőven állnak rendelkezésre. Jelenleg nagyjából 9000 földközeli égitestet ismerünk, ezek közül kb 1500 az aminek pályája üzletileg nyereségesen megközelíthető. Néhány közülük egyenesen egyszerűbben elérhető mint a Hold. A Planetary Resources szerint azonban az ilyen szikláknak még közel 99%-a felfedezésre vár, ezért már el is kezdték kifejleszteni az Arkyd 100 nevű szatelliteket, melyek ezen objektumok felderítését szolgálják majd. Az Arkyd 100 sorozat alacsony költségű űrteleszkópokat takar, melyeket nagy számban terveznek majd felbocsátani, hogy adatokat szolgáltassanak a szinte ismeretlen aszteroidákról. Az ígéretes célpontok kiválasztása után az Arkyd 200 sorozat kerül bevetésre, amely már saját hajtóművel is rendelkezik majd és képes lesz közelről is megvizsgálni a kijelölt űrsziklákat. Végül a 300-as sorozat rajokban dolgozhat, és akár le is szállhat a kiszemelt célpontokra, hogy részletesen elemezze a kitermelésre váró nyersanyagokat.

A tervezők szerint a projekt minden lépése nyereségesre van tervezve. Az Arkyd 100 egy bérelhető űrteleszkóp család lesz, ami akár bolygónk felé is fordulhat, és a Földről is közölhet információkat az azt megrendelőknek. Az Arkyd 200 és 300 valószínűleg szintén felkelti majd a tudományos világ érdeklődését, még mielőtt bármilyen bányászat a kezdetét venné. Ahogy Lewicki fogalmazott, "küldetésünk nemcsak a Föld nyersanyagkészletének bővítése, hanem szeretnénk az emberek számára elérhetőbbé tenni a naprendszert költséghatékony megoldások kifejlesztésével." " A Planetary Resources azt ígéri, hogy bevezeti az ipari innovációt a az űrkutatás világába. Költséghatékony, sorozatgyártott űreszközöket terveznek, melyek nagy gyakorisággal látogathatnak földközeli objektumokat, gyarapítva a tudásunkat ezekről az égitestekről, és egyúttal bennük rejlő nyersanyagok kiaknázását is lehetővé teszik," tette hozzá Tom Jones, Ph.D., veterán NASA űrhajós, bolygókutató, tanácsadó.

A vállalat jelenleg nagyjából két tucat mérnököt foglalkoztat, de nem tervez gyors növekedést. Ugyanakkor aktívan törekszik együttműködésre más űripari cégekkel különböző mérnöki feladatok megoldásához. Peter Diamandis, aki az X Prize alapítvány egyik alapítója és igazgatója is volt, külön kiemelte a GLXP csapatokkal való együttműködés fontosságát.

A szervezet anyagi hátterét főként számítástechnikából meggazdagodott milliárdosok adják, mint Larry Page, Eric E. Schmidt és K. Ram Shriram a Googletől, vagy Charles Simonyi aki a Microsoft révén vált ismertté. Rajtuk kívül azonban szintén kiáll a kezdeményezés mellett például Ross Perot jr., egy volt amerikai elnökjelölt fia, és James Cameron, filmrendező, felfedező is. Talán nem véletlen, hogy három évvel ezelőtt készült el Cameron legutóbbi sikerfilmje az Avatar, amelyben emberek egy csoportja távoli világokra utazik, hogy ott értékes fémeket bányásszon. A mai bejelentéssel ez a történet kiléphet a tudományos fantasztikum világából.