A Hold alig létező légkörét és porburkát vizsgáló, amerikai LADEE űrszonda már megérkezett a Holdhoz, a első kínai leszállóegység pedig másfél hónap múlva startol égi kísérőnkhöz. 37 év várakozás után száll le újabb űrszonda a Hold felszínére.

A Chang'e-3 rover, egy tavalyi terepteszten a Kumtag (Homokhegy-)sivatagban.

A kínai Chang'e-3 űrszonda egyre közelebb kerül az induláshoz. Már a hivatalos időpontot is tudjuk: 2013. december elsején indul majd a Hszicsang űrközpontból. A Kínán kívüli sajtó egyelőre meglehetősen keveset foglalkozik a küldetéssel, pedigi az űrszonda közel négy évtizedes hiátus után juttathat ismét emberi szerkezetet a Hold felszínére. (Nem számítva a tucatnyi, kemény becsapódást átélő űreszközt.) Kínában azonban készülnek az eseményre.

Ott a hatalmas kérdőjel a háttérben: mi legyen a rover neve?

A misszió két űreszközt is a felszínre juttat majd: a nagy, statikus landert és a rovert. Utóbbi eddig névtelen volt, illetve egyszerűen Chang'e-3 roverként volt ismert, ami azért nem túl inspitatív. Szeptember végén ezért egy névadó kampány indult, melynek keretében bárki javasolhat nevet a rovernek. Az ideális névnek “az otthoni és külföldi kínaiak jókívánságait, modern és tradícionális jellemvonásaikat kell közvetítenie, illetve inspirálnia kell az embereket”. Nagyon kíváncsiak leszünk az eredményre!

A Holdig eljutni, és ott leszállni nem is olyan egyszerű. A Chang'e-3 ütemtervét mutatja az alábbi ábra:

De nem a Chang'e-3 az egyetlen űrszonda, amit idén az emberiség a Holdhoz küld: sőt már ott kering körülötte legújabb küldöttünk, a LADEE. Külön pikantériát ad az eseménynek, hogy a pályára állás idején az amerikai szövetségi szintű államigazgatás már napok óta biztonsági módban volt, vagyis semmilyen funkciója nem működött, néhány kritikus feladatot leszámítva. Szerencsére a NASA is felmentést kapott pár feladat elvégzésére, amelyek közül az egyik a LADEE Hold körüli pályára állítása volt.

A LADEE még nincs a végleges, 50 km magasan húzódó pályáján, egyelőre 250 km magasan kering. Az első hónap során, amíg szép lassan lejjebb ereszkedik, a fő feladata a lézeres kommunikációs egység tesztelése lesz. Lézerrel némileg eltérő módon kommunikálnak, mint rádiójelekkel: az infravörös lézernyaláb sokkal szűkebb, így a földi állomás először elkezdi szkennelni az eget az űrszonda várható pozíciójánál. Amikor eltalálja a LADEE vevőegységét, az válaszol, és kiépül a kapcsolat a két fél között. De miután ez megtörtént, az adatátviteli sebesség messze túllépi a rádióval elérhető értékeket: a holdi letöltési sebesség 620 Mb/s, a feltöltés a Földről 20 Mb/s értéket is elérhet. Ha a technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket, akár a 2020-as Mars roverre is felkerülhet, kiterjesztve a szélessávot egészen a vörös bolygóig.

----------------

Molnár László