Csapatunk is részt vett a Common Sense Society által szervezett, igen sikeres kerekasztal-beszélgetésen a kereskedelmi űrrepülés jövőjéről. Három vendég, Dr. Pacher Tibor, a Puli Space alapítója és csapatvezetője, Molnár László, a Cydonia blog szerzője és Puli csapattag, valamint Dr. Gschwindt András, a Masat csapatától, osztotta meg nézeteit a kérdésről.

Először Gschwindt András mesélt az első magyar CubeSatról, arról, hogyan kerestek meg lehetséges támogatókat a projekt számára, és mennyire voltak sikeresek ezek az erőfeszítések (nem nagyon). A megbízható kommunikáció fontosságát is hangsúlyozta, hisz az űrben a távolságok nagyon nagyok, az adáshoz rendelkezésre álló energia viszont nagyon kevés lehet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Vega rakéta hét CubeSat-ja közül egyedül a Masat-1 működik úgy, ahogy azt eredetileg elképzelték, az összes többi vagy problémákba futott, vagy már elhallgatott.

Következőnek Tibor mutatta be a GLXP-t és a Puli eddigi történetét és a projekt jelenlegi állapotát. Szóba került a terv összköltsége, összehasonlítva más kiadásokkal, illetve a más csapatokkal való együttműködés, együtt-utazás lehetőségei. Végül meglepte a közönséget a tényleges Iteráció 2 rover bemutatásával. Bár ez a rover még nem űrképes, már teszteli a Holdra szánt űreszközről alkotott elképzeléseinket, mind a méret- és súlybeli korlátokat, mind a mérnöki megoldásokar illetően. Az I2 lassan teljesen elkészül, de még várni kell egy keveset, míg a széles nagyközönségnek is bemutatjuk.

Tibor bemutatja az I2 rovert - de mi most még nem mutatunk többet.

Miután mindenki jól megnézte magának a rovert, visszatértünk az eredeti témához, a kereskedelmi űrrepüléshez. László ismertette a különböző kereskedelmi vállalkozás-típusokat: a hordozórakétákat és startokat áruló, illetve a telekommunikációs műholdakat készítő és működtető magáncégek már most jelen vannak körülöttünk. Tibor emlékeztetett az űrfelvételeket áruló GeoEye és DigitalGlobe kettősre is, akik például az amerikai Walmart áruházláncnak a parkolóikról szolgáltatnak képanyagot. A kereskedelmi űrrepülés következő lépcsőfoka az embereket is szállító űrhajók előállítása, itt viszont észben kell tartani a különbséget a szuborbitális és Föld körüli űrhajózás között. A Virgin Galactic, XCOR és társaik olyan újrafelhasználható járműveket készítenek, amik 100 km fölé repülnek, majd visszazuhannak (persze kontrolláltan). Ténylegesen Föld körüli pályára állni sokkal több, kb. ötvenszer annyi energiát igényel, így megfelelő óvatossággal kell őket a SpaceX-hez hasonlítgatni. Megvitattuk még ezen cégek üzleti modelljeit és piaci lehetőségeit, melyek a szuborbitális turistaúttól a tudományos kísérleteken át hotelként funkcionáló űrállomásokig terjedhetnek. Meg például a Hold vagy kisbolygók bányászatát célzó projektek realitásait.

A beszélgetés szép lassan átalakult kérdezz-felelekké, ahogy egyre többen szóltak hozzá vagy kérdeztek a közönség soraiból is. A záró gondolatok szerint pedig a kereskedelmi űrrepülés máris él és virul, de a jövő még fényesebb lehet – bár nem feltétlenül olyan módon, ahogy az elmúlt évtizedek sci-fi-jei elképzelték.

Ezúton is köszönjük az est háziasszonyának, Göde Zsófiának illetve a Common Sense Society-nek a meghívást, a CNC Mediának pedig a videofelvételt és a fényképeket.