A Holdon már jártunk többször is, de újabb akadályokat kell legyőzni ahhoz, hogy ne csak odamenjünk, hanem ott is maradjunk. Orosz tudósok szerint az égitest felszínének szerkezete segíthet ebben.

Néhány lépéssel közelebb kerülhetünk az első holdkolónia létrehozásához a vulkanikus alagutak felfedezésének köszönhetően. Ezek a képződmények ugyanis természetes menedéket nyújthatnak a Holdon, orosz tudósok és űrkutatók szerint a felfedezés megnyithatja az utat az első holdkolónia felé.

Barlangi kürtő, azaz egy lávabarlang beomlott teteje a Mare Ingenii (Tehetség Tengere) területén, ellentétes irányokból megvilágítva. A  nyílás 120 m széles és úgy 70 m mély.

Azt már régóta sejtették, hogy a Hold vulkanikus múltjának van valamilyen nyoma az égitesten, mégpedig felszín alatti lávafolyamok formájában. Szergej Krikaljov volt űrhajós, az oroszországi Csillagváros kozmonautaképző központjának vezetője a Reuters hírügynökségnek azt mondta, a felfedezés, hogy a Hold egy meglehetősen porózus égitest, megváltoztathatja az elképzeléseket a holdbázisok létrehozásáról. Ezek a járatok és barlangok ugyanis védelmet nyújthatnak a sugárzástól és a meteoroktól. Ráadásul nem lenne szükség a holdtalaj kiásására vagy falak és mennyezetek építésére sem. Az első holdkolóniák 2030-ra épülhetnének meg.

Lávabarlang és barlangi kürtők találhatóak a Földön is: ez az izlandi Surtshellir-barlanghoz tartozó nyílás méretben hasonló a fenti, Holdon fotózottakhoz.

Vándor Éva

Képek forrása:

1.) 2.): LRO, NASA/GSFC/Arizona State University

3.) Foto Kraj, CC BY-ND